Te mindig beleállsz a konfliktushelyzetekbe a munkahelyeden?

Melyik személyiségtípusba tartozol? Kellemetlen, feszültségekkel teli szituációként tekintesz a konfliktusokra, esetleg félsz tőlük vagy pedig elengedhetetlenek a napi adrenalinszinted biztosításra?

Még ha eddig nem is gondolkodtál rajta, neked is megvan az egyéni stílusod, ahogyan a konfliktusok megoldásához fogsz. Lehet, hogy éppen együttműködés jellemez, de az is lehet, hogy dominánsabb, irányítóbb típus vagy. A következő infogarifka segítségével reflektálhatsz önmagadra. Nézd meg a képen látható konfliktus kezelési stratégiákat és vizsgáld meg, melyek a leginkább jellemzőek rád!

Rád melyik konfliktuskezelési stratégia igaz?

Mivel mindannyiunknak van egy meghatározó stratégiája, amit általában alkalmazunk, de ez nem jelenti azt, hogy a szituáció, a partner és egyéb körülmények hatására ne változtatnánk a stílusokon. És ez így van jól, hiszen akkor tudunk konstruktívan hozzáállni ezekhez az érzelmileg túlfűtött szituációkhoz, ha törekszünk a lehető legmegfelelőbb stratégia kiválasztására.

Lehet, már Te is megkaptad azt a jelzőt, hogy nem állsz bele konfliktusokba. Nem vagy egyedül. Az emberek többsége, ha teheti elkerüli ezeket a helyzeteket. Ennek oka nagy valósínűséggel a konfliktusokhoz társuló negatív tapasztalatok, a partnerünkhöz kapcsolt attitűdök. Veled is előfordult már, hogy meg voltál győződve a beszélgetőpartnered reakciójáról, végig pörgetted a fejedben, az összes lehetséges válaszát mielőtt ő akár egy szót is szólt volna? Ennek hatására inkább csendben maradtál, gyorsan témát váltottál, vagy akár tovább álltál?

Bármennyire is rosszul hangoznak a fent leírtak, vannak olyan szituációk, amikor az elkerülés igen is hatékony stratégia lehet.

Nézzük meg mikor nem érdemes beleállnod a konfliktusba:

1. Valójában nem is fontos számodra a konfliktus tárgya.
2. A konfliktus megoldásánál vannak fontosabb ügyeid, amelyek prioritást élveznek.
3. Szükséged van arra, hogy megnyugodj és felülemelkedj az érzelmi feszültségen.
4. Nem áll rendelkezésedre elegendő információ, időre van szükséged.
5. Nem a te felelősséged vagy feladatköröd a probléma megoldása.
6. Több erőfeszítésbe kerül a konfliktus megoldás, mint a belőle származó haszon.

A lista még bővíthető, de remélem sikerült rávilágítanom arra hogy, bizonyos esetben az elkerülő magatartás is lehet célravezető, még ha a közvélemény olykor negatívan ítéli meg azokat, akik „nem állnak ki magukért”, hiszen lehet, hogy nyomós okuk van rá.

Természetesen, ezzel nem biztatni szeretnélek a konfliktusok elkerülésre, sokkal inkább arra, hogy a szituációhoz mérten válaszd ki a lehető legjobb stratégiát, hiszen

„Az igazi ellentét ugyanis nem konfliktushelyzetekben részt vevő személyekben keresendő, de még csak nem is a harmónia és a konfliktus között húzódó határvonalban, hanem a konfliktuskezelés módjában.”

(Forrás: Hofmeister-Tóth Ágnes, Mitev Ariel Zoltán: Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika, Akadémia Kiadó, 2007., 179., 179-192. o.)

Ha szívesen tanulnál még mélyebben arról, hogy miként kezeld a hétköznapi életben adódó konfliktusokat, ha meg akarod tanulni a konkrétan alkalmazható stratégiák fortélyait, akkor következő tréningünk éppen Neked szól. Itt tudsz róla bővebben olvasni